Posta és telekommunikáció

Posták nyitva tartása / postai tarifák:
Az egyes posták nyitva tartása eltér egymástól, az adott hivatalok nyitva tartási ideje megtalálható a bejárati ajtón. Néhány postahivatal a nagyobb városokban éjszaka, valamint szombat, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart, ugyan korlátozott szolgáltatásokkal.

tarifák formátum és súly szerint különbözőek. Bélyeget valamennyi postahivatalban lehet venni. A postaládák sárga színűek és egy piros csík utal arra, hogy a postaládát vasárnap és ünnepnapokon is ürítik.  

Telefon:
Az A1-Telekom Austria AG  különböző tarifákat kínál, a beszélgetések árai a napszak és a távolság függvényében változnak.

A Telekom Austria érmés és kártyás telefonjai esetében a belföldi beszélgetéseket illetően csak egy zóna létezik (ez az ország egész területére érvényes) és nincsenek időbeni sávok. A telefonkártyák megvásárolhatóak a postahivatalokban és a trafikokban.

Ezen kívül Ausztriában számos más szolgáltató is található különböző tarifákkal, legyen szó vezetékes- vagy mobiltelefonokról.

Mobiltelefonok:
A GSM mobiltelefonok használhatóak Ausztriában. Két GSM hálózat létezik: a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es.

forrás: https://www.austria.info/

30 kilométer hosszú olajfolt úszik a Dunán Ausztriában

Több kilométer kiterjedésű olajszennyezés miatt leállították a dunai hajóforgalmat Bécsnél az osztrák hatóságok. A mintegy 30 kilométer hosszú olajfoltot csütörtök reggel észlelték az osztrák fővárostól északra található Korneuburg és a délre fekvő Schwechat között. A hajóforgalmat Greifenstein és a freudenaui vízerőmű között szüneteltetik. A rendőrség emellett lezárt a Duna mentén minden ivóvízkutat Bécs térségében.

“Egyelőre nem tudni, ki vagy mi okozhatta ezt. A vizsgálat még tart” – idézte a Der Standard című helyi lap a rendőrséget.

A történtek kivizsgálásába a tűzoltóságot is bevonták, valamint búvárokat és hajókat is bevetettek. Egyik első intézkedésként úszógátat létesítettek az olaj felfogására a bécsi Északi-hídnál horgonyzó iskolahajónál.

forrás: erdekesvilag.hu/

Egyre többet költenek hóágyúzásra Ausztriában

A 2019/2020-as szezonban körülbelül 56 millió eurót (kb. 18,8 milliárd forintot) költenek az osztrák síterepek a hóágyúzás feltételeinek javítására. Ez 5 százalékkal több a tavalyinál.

Az osztrák síterepek 2018-ban 2,9%-kal többet költöttek a hóágyúkra, mint a megelőző évben. A tendencia az idén is folytatódik, a 2019-es adatok azt mutatják, hogy az idén 5%-kal nőtt ez az összeg 2018-hoz képest.

2019-ben összesen 56 millió euróba kerültek a különböző típusú hóágyúk és a kiszolgáló létesítmények vagy berendezések – számol be a sielok.hu. Becslések szerint a mostani összeg 2021-re tovább emelkedhet, akár a 64 millió eurót is elérheti.

Jövőre tovább emelkedhet a hóágyúzásra költött összeg

Fotó: Pixabay

Az osztrák tartományok közül leginkább Tirol (+ 9%) költött a hóágyúkra, őket követi Salzburg (+7%) és Felső-Ausztria (+5%). A további sorrend Stájerország (+4%) és Vorarlberg (+3%). Karintia és Alsó-Ausztria a megelőző évhez hasonló nagyságrendben szánt pénzt ezekre a fejlesztésekre.

forrás: https://turizmus.com/

Az osztrák konyha

Számos receptet és ételt tartunk tipikusan osztráknak, az országra jellemzőnek – pedig a megfelelő interkulturális hatások nélkül soha nem jöhettek volna létre. Az osztrák emberek kifejezetten mesterei annak, hogy a különböző kulturális befolyásokat egy tányéron prezentálják. Az osztrák étlapra úgy is tekinthetünk, mint egy körutazásra Európa kultúrtörténelmében, egy képzeletbeli utazásra a múltba.

Vegyük például a híres bécsi szeletet. Ez az étel eredetileg nem Bécsből származik, hanem Velencéből. Az olasz szakácsok már a XVI. században készítettek kenyérmorzsába forgatott sült húst, sőt Konstantinápoly zsidó lakossága valószínűleg még ennél is korábban. A legenda szerint a bécsi szelet 1857-ben érkezett meg Ausztriába, az osztrák Radetzky tábornagynak köszönhetően. Ezt követően a császári időkben úgy tökéletesítették tovább az ételt, hogy az lett belőle, amit ma bécsi szeletként ismerünk.

A híres Tafelspitz, a marhafartő és a belőle készülő leves is rendkívül izgalmas történettel büszkélkedhet. A hús főzése (sütés helyett) ősrégi ételkészítési eljárás. De az, hogy csak és kizárólag marhahúst főzzenek, az már osztrák találmány, mégpedig a XV. századból. A bécsiek ehhez akkoriban a magyar hízó ökör húsát szerették a leginkább. Az ezen állatok hátsó combjából megfelelő technikával kivágott darabot hívták a húst körülvevő vékony zsírrétegnek is köszönhetően Tafelspitznek.

linzertorta szintén messze földön híres édesség, amely a felső-ausztriai tartományi fővárosnak köszönheti nevét. Igazi különlegessége, hogy a világ első írásban fellelhető tortareceptjének számít. Az édesség hírnevét mégis egy franciának köszönheti: Johann Konrad Vogel 1822-ben kezdett Linzben dolgozni Katherina Kreß, egy cukrászmester özvegyének alkalmazásában. És itt kezdődik a torta sikertörténete is. Manapság a linzertorta hasonlóan jó hírnévnek örvend, mint a Sacher-torta és legalább annyira kedvelt és ízletes osztrák szuvenír.

A csokoládétortát ugyan nem Bécsben találták fel, de a legendás Sacher-tortát igen. A tehetséges cukrásztanonc, Franz Sacher által 1832-ben első alkalommal elkészített torta elsősorban ízének és dizájnjának köszönheti sikerét. Hogy a Sacher-torta időközben a világ egyik leghíresebb csokoládétortája lett, az már a kreatív megalkotó fiának, Eduard Sachernek köszönhető. Az ő érdeme, hogy a XIX. század végén a különleges csokoládétorta világszerte ismertté vált és ezzel megalapozta a torta példátlan sikertörténetét.

Az Osztrák–Magyar Monarchia országainak sokszínűsége és változatossága ellenére Ferenc József császár az ételválasztás terén kifejezetten hagyományőrzőnek számított. Különösen kedvelte például a tojásból, lisztből, tejből és egy kevés cukorból készülő egyszerű tésztákat, például a császármorzsát. Hogy ez a remek desszert egy félresikerült és elszakadt omlettből alakult-e ki, vagy pedig a Kasern (vagyis alpesi pásztor) által felszolgált ízletes harapnivalóból, talán már soha nem tudjuk meg.

fiákergulyás a híres bécsi kocsisok csillapíthatatlan étvágyáról kapta a nevét. A marhahúsból készülő ragura „díszítésként” kolbász és tükörtojás is kerül, a ragu szaftjából pedig nem hiányozhat az édesnemes pirospaprika, amelyből a legjobb minőségű Magyarországról származik. A XIX. században még maga a legendás szakács, Auguste Escoffier is Szegedről vitetett magának paprikát Franciaországba.

Az ízletes Esterházy-rostélyos a híres nemesi családról, az Esterházyakról kapta a nevét, akik amellett, hogy a művészet nagy támogatói és sikeres politikusok voltak, igazi ínyenceknek is számítottak. Az Esterházy-torta vagy -szelet mind a mai napig a híres dinasztiára emlékeztet, akiknek Magyarországon, illetve a mai Burgenlandban volt a székhelyük.

Grízgaluskaleves nélkül szinte elképzelhetetlen az osztrák konyha. Ami a nyelvészek számára azonban még mindig nem teljesen bizonyított tény, az az olasz konyhát kedvelő ínyencek körében már régóta elfogadott nézőpont: vagyis az osztrák galuska (Nockerl) és az olasz gnocchi közötti – nem kizárólag nyelvi – hasonlóság. A kis tésztadarabkák felhasználása mindkét országban rendkívül változatos, de a grízgombócot Olaszországban hiába is keresnénk a levesestálban, ez elsősorban osztrák jellegzetesség.

Kärnten Kasnudel, vagyis a karintiai töltött tésztatáska példája is jól bizonyítja, hogy kulináris szempontból mennyire összefolynak a határok a mai Ausztria és déli szomszédai között. A dél-karintiai térségben például a Kasnudelt szívesen fogyasztják olvasztott vaj helyett pirított szalonnával vagy ahogy ott hívják, Sasakával. A szó szlovén eredetű és apró kockára vágott szalonnát jelent.

Receptek Ausztriából
Az osztrákok édes életöröme


forrás: https://www.austria.info/

Kipróbálnád magad Ausztriában?

Add le jelentkezésed most! Az egész regisztráció 5 perc alatt elvégezhető! Tudd meg szakértőinktől, hogy milyen eséllyel indulhatsz! A regisztráció díjmentes!