Rengeteg különféle oka és módja lehet a munkaviszony megszűnésének. Néha ebbe sajnos bele is lehet keveredni, hiszen nem mindegy, hogy határozott, vagy határozatlan szerződés ér véget, hogy felmondásról, elbocsátásról vagy kilépésről van szó, illetve hogy próbaidő alatt vagy után történik az eset.
Az alábbi cikkünkben tisztázzuk a különbségeket, összegyűjtöttük Nektek a legfontosabb tudnivalókat:
Határozott szerződés vs határozatlan idejű munkaviszony
A munka befejezése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy melyik alkalmazásban kezdtünk el dolgozni az adott munkáltatónál.
Az alapvető különbség: a határozott szerződésnek már a szerződéskötéskor tudjuk a végét, a határozatlan idejű munkaviszonynál viszont előre nem tudjuk, hogy mikor lesz vége.
Munkaviszony megszűnés határozatlan idejű szerződés esetén
FELMONDÁS
A hagyományos értelemben vett felmondásról (Kündigung) általában a határozatlan idejű munkaviszonynál beszélünk. A munkavállaló vagy a munkáltató is felmondhatja a szerződést, mindkét esetben érvényes, hogy a felmondási időben (Kündigungsfrist), az utolsó munkanap végéig a munkavállalónak dolgoznia kell. Ennek hossza attól függ, hogy mennyi ideje dolgoztunk az adott munkaadónál (például 3-4 éves munkaviszony után akár két hónapos felmondási időre is számíthatunk). Ha a munkaszerződés nem tér ki külön a felmondási időre, akkor az ágazatra érvényes, hatályos kollektív szerződés vagy az üzemi megállapodás rendelkezik róla. Ha a kollektív és az üzemi megállapodás sem tér ki rá, akkor a törvényben szereplő felmondási idő két hét.
*** Jó tudni
A felmondási idő a felmondást követő napon kezdődik, és az utolsó munkanapig tart. Ebben az időszakban természetesen ugyanúgy kell dolgoznunk, és ugyanúgy fizetés is jár érte. Figyeljünk oda, hogy ne mulasszunk el egyetlen napot sem, hiszen ez törvény által megszabott kötelezettségünk: ha nem töltjük ki rendesen a felmondási időt, a munkaadó bizonyos esetekben követelhet kártérítést.***
Bár Ausztriában a szóbeli felmondást is ugyanúgy kezelik, mint az írásbelit – tehát jogkövetkezményei ugyanazok, azért érdemes erről írásban is nyilatkozni, vagy igazolást kérni, hogy elkerüljük az esetleges problémákat.
ELBOCSÁTÁS
Elbocsátásra (Entlassung) akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló súlyos szabálysértést követ el (ez lehet például többszörös kötelezettségszegés, ittas vagy kábítószeres állapotban való megjelenés a munkahelyen, testi sértés, lopás, mellékes üzleti tevékenység végzése, stb.).
Ebben az esetben a munkáltató köteles azonnali hatállyal elküldeni az alkalmazottat. Azonban, ha a munkáltató nem küldi el azonnali hatállyal a dolgozót, miután tudomására jutott a szabálysértés, később már nem élhet az azonnali elbocsátás jogával.
KÖZÖS MEGEGYEZÉS
A felmondáson és az elbocsátáson túl a munkaviszony véget érhet még közös megegyezéssel (Einvernehmliche Lösung) is – talán ez a legjobb mindenkinek, hiszen ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló együtt, közösen állapodnak meg a feltételekről, a felmondási idő mértékéről és az utolsó munkanapról. Erre a munkaadó nem kényszerítheti a munkaadó a munkavállalót - és fordítva sem működik a dolog. A közös megegyezéshez mindkét fél önálló, önkéntes hozzájárulása szükséges.
Munkaviszony megszűnés határozott idejű szerződés esetén
A legtöbb szezonmunka 3-6 hónapig tartó határozott idejű szerződéssel jár. Ha határozott idejű szerződésről van szó, akkor a felmondás tekintetében kicsit komplikáltabb a helyzet, hiszen elvileg a szerződésben meghatározott időpontig kötelesek vagyunk dolgozni – és a munkaadó is köteles munkát (és fizetést) adni.
KILÉPÉS (Austritt)
Ha határozott ideig szerződtünk, de mégis hamarabb szeretnénk (vagy valamilyen okból hamarabb kell) véget vetni a munkaviszonynak, akkor fontos tudni, hogy ha az egyik fél jogosulatlanul kilép a szerződésből, akkor a másik fél kártérítésre tarhat igényt (tehát ha van egy 4 hónapra szóló munkaszerződésünk, de két hónap után ki akarunk szállni, akkor a munkáltató követelheti rajtunk a még nem ledolgozott két havi munkabérünket. Végülis az indok logikus: hiszen nem töltöttük ki a szerződésben foglalt időt, ez neki pluszköltséget jelent, mert újra felvételiztetnie kell valakit)!
Természetesen vannak speciális helyzetek, például amikor egészségügyi okok miatt kell befejezni az adott munkát – ebben az esetben az Arbeiterkammertől (AK) kérhetünk segítséget. Fontos, hogy ha határozott munkaszerződés esetén akarunk kilépni, akkor legyen megalapozott és bizonyítható okunk rá.
Ha jogosulatlanul akarunk kilépni a szerződésből, rosszul járhatunk anyagilag: ilyenkor ugyanis nem csak a kártérítést követelhetik rajtunk, hanem nem jár a karácsonyi és szabadságpénz sem, valamint, ha több szabadságot vettünk ki, mint amennyi az adott időszakig járt volna, vissza kell fizetnünk annak értékét.
Mindenesetre, jobb előrelátónak lenni már az elején - ha hosszabb ideig tartó határozott szerződést írunk alá, érdemes belefoglalni a felmondási lehetőségeket is!
KÖZÖS MEGEGYEZÉS
Természetesen a közös megegyezés a határozott szerződés esetén is lehetséges - ha mindkét fél egyetért, és saját akaratukból döntenek az elválás mellett. A határozott idejű munkaszerződés közös megegyezéssel bármikor felmondható - ehhez a munkavállalónak és a munkaadónak meg kell egyeznie, hogy melyik napon szűnik meg a munkaviszony. Itt ugyanúgy nem lehet kényszeríteni senkit, és ebben az esetben is legyen aláírt és lepecsételt papírunk a közös megegyezésről az esetleges kellemetlenségek elkerülése miatt!
Ha a határozott idejű szerződés rendben véget ért, a munka el lett végezve, akkor a munkaviszony egyszerűen megszűnik, a szerződésben meghatározott napon.
Ha nem akarunk tovább ott dolgozni, jelezzük a munkáltatónknak, mert néha előfordul az is, hogy szeretnének tovább foglalkoztatni minket – ilyenkor közösen meg lehet hosszabbítani a szerződést, vagy újat írni.
Amennyiben a munkaadó a szerződés lejárta után is foglalkoztatja a munkavállalót és nem kötnek külön megállapodást, úgy a határozott idejű munkaszerződés hallgatólagosan határozatlan idejűvé válik.
Fontos kiegészítések
PRÓBAIDŐ
Általában minden munkahelyen meghatároznak próbaidőt, ami lehet egy-két nap, vagy akár egy hónap is (legtöbbször maximum két hét). Ez egy hasznos dolog, hiszen így a munkavállaló is láthatja, hogy milyen a munkahely, a munkatempó, jól kijön-e a kollégákkal, stb.
A próbaidő alatt - úgy mint itthon - bármelyik fél meggondolhatja magát, kötelezettségek nélkül meg lehet szüntetni a munkaviszonyt.
ELSZÁMOLÁS
A munkaviszony megszűnésének végén megkapjuk a kilépő papírjainkat, és természetesen a pénzbeli elszámolást is.
Amiről semmiképp se feledkezzünk meg:
-
a bent maradt szabadságok pénzbeli kifizetése
-
az összes túlóra kifizetése (ehhez ajánlott, hogy vezessük magunknak is egy jelenléti ívet, hogy mikor mennyit dolgoztunk - letölthető mintát itt találsz)
-
ha legalább két hónapot dolgoztunk, a szabadság és karácsonypénz részarányos kifizetése (figyelem! 1 hónap és 29 nap esetén ez nem jár!)
-
ha már három éve rendesen fizetik utánunk a járulékokat Ausztriában, akkor bizonyos esetekben végkielégítésre is számíthatunk (pl: ha a munkaadó mond fel, vagy jogtalan vagy vétlen elbocsátással küldenek el)
Ha még többet szeretnél tudni a felmondásról Ausztriában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi videót:
