Ausztriában is tilos lesz dohányozni a vendéglátóhelyeken

A törvény alól csak a kerthelyiségek és a szabadtéri vendéglátó egységek jelentenek kivételt. A Don’t smoke! (Ne dohányozz!) népszavazási kezdeményezés vezéralakjai, az orvosi kamarát vezető Thomas Szekeres és a ráksegélyszolgálatot irányító Paul Sevelda üdvözölte a szavazás eredményét.

„Köszönjük mindenkinek, aki támogatott minket ezen a rögös úton” – hangsúlyozták. A petíciónkat aláíró, „csaknem 900 ezer osztrák állampolgár támogatása nélkül ez nem valósulhatott volna meg” – tették hozzá.

A törvény értelmében a jövőben tilos lesz a dohányzás az összes olyan nyilvános helyen, ahol ételt és italt állítanak elő, dolgoznak fel, adnak ki vagy fogyasztanak.

A tilalom a vízipipára és az elektromos cigarettára is vonatkozik. A dohányzók eddig elkülönített helyiségekben hódolhattak szenvedélyüknek az ausztriai éttermekben és bárokban.

A dohányzási tilalom eredetileg tavaly május 1-jén lépett volna életbe, de az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt alkotta koalíciós kormány szabadságpárti nyomásra visszatáncolt az előző kabinet ígéretétől. A néppárti-szabadságpárti koalíció felbomlását követően azonban újra napirendre került a javaslat.

forrás:vaol.hu

Mielőtt állásinterjúra indulsz! Íme 10 olyan baki, amit érdemes elkerülnöd

Íme egy újabb lista, aminek alkalmazásával azonnali elhasalás várható. 
Igaz, hogy már korábban is foglalkoztunk a témával, de valljuk be, a listát még hosszasan lehetne folytatni.

1. Fürdőruhás kép az önéletrajzban

Mit sem ér a tökéletesre megírt önéletrajz, ha komolytalan képet mellékelünk hozzá. Egy pályázó például egy egész alakos, fürdőruhás fotót illesztett be, de a fejvadászok találkoztak már olyan pillanatképpel is, ami egy házibulin készült: az asztalon sörös dobozok és hamutál, a jelöltet a barátai ölelgetik. Az azonosítást pedig egy fényképaláírás segítette, ami így szólt: én jobbról a második vagyok.

2. "Melyik cégnél is vagyok most?"

Gyakori hiba, hogy az álláskeresők - mivel sok helyre küldik át önéletrajzukat - nincsenek tisztában a megpályázott pozícióval. Megérkeznek az interjúra, és látszik rajtuk: nem tudják, hogy most épp milyen munkakörről kell majd beszélgetniük. Volt olyan eset is, hogy a "Miért jelentkezett az állásra?" kérdésre a válasz a következő volt: "Elnézést, de tulajdonképpen milyen állásról is beszélünk?"
A cég beazonosításával is akadnak problémák. Egy pénzügyi pozícióra pályázó álláskereső például egyenesen a konkurenciával keverte össze a hirdető céget az interjún - ráadásul ez már a második körben volt, épp ezért még érzékenyebben érintette a munkaadót az eset.

3. "Nem is gondolom komolyan ezt az interjút"

Nem egyszer megesett, hogy a pályázó kijelentette: őt nem is érdekli igazán a pozíció, csak azért küldte el önéletrajzát, hogy bekerüljön az adatbázisba. Még ha így is van, jobb nem bevallani, hiszen így semmiképp nem szerez jó pontot a jelölt. Sőt, a fejvadász cég legközelebb nagy valószínűséggel nem is keresi.

4. Man for all seasons

Amatőrizmusról árulkodik, ha valaki "minden mozgó tárgyra lő", azaz a legkülönfélébb álláshirdetésekre adja be jelentkezését: könyvelő, értékesítő, recepciós stb. Az állásszerzésnél ez akkor jelenthet gátat, ha kiderül, elfecsegi magát a pályázó.

5. Az alkohol megbocsáthatatlan

A jelölteknek néha az itallal is meggyűlik a problémájuk. Egy pályázó például, hogy a feszültségét enyhítse, az interjú előtt megivott egy whiskey-t. Bár az illető valóban nem volt ideges, viszont érezni lehetett rajta az alkoholszagot. Bár a magyarázatát elfogadták, ugyanakkor emlékezetes maradt számukra az eset. Ahogy azt a pályázót sem felejtették el, aki igen nyúzottan érkezett a beszélgetésre. Állapotát látva az interjúztatók viccesen megkérdezték tőle, hogy hosszú volt-e az éjszaka. A válasz egy trágár szavakkal tarkított élménybeszámoló volt. A lényege pedig: hogy igen, az éjszaka hosszú volt, a jelölt pedig nagyon másnapos.

6. Derékig kigombolt ing

Az öltözködés örök téma a kiválasztást végzők körében. Bár tény, hogy egy oda nem illő öltözettel sokat ront az esélyein a pályázó, de azért általában elnézőek az interjúztatók.  Persze, vannak kivételek. Ilyen volt az az értékesítői állásra jelentkező a fiatalember, aki derékig kigombolt ingben érkezett meg a beszélgetésre. Talán érthető okokból nem is küldték tovább a második körre.

7. Másfél órás késés, mindez két alkalommal

Késni egy interjúról már önmagában is elég nagy hiba, viszont a pontatlanság megfelelő indokkal kimagyarázható. Van viszont olyan helyzet, ami akármilyen nagy jóindulattal sem elfogadható. A személyzeti tanácsadó cég képviselője egy értékesítői állás interjújára készült. Várta a jelöltet, majd fél óra után feladta. Eltelt további 20 perc, ekkor megszólalt a telefonja, a pályázó volt, aki közölte, hogy legkorábban másfél óra múlva tudna megérkezni. Ez az időpont már sajnos nem volt jó az interjúztatónak, ezért ajánlott egy másikat. A megdöbbentő az volt, hogy a következő alkalommal ugyanezt végigcsinálta a jelölt. Harmadjára már nem hívták be.

8. "Húsz percem van az állásinterjúra"

Nemcsak a késés, a türelmetlenség is negatív fényt vet a jelöltekre. Egy pályázó úgy kezdte a bemutatkozását, hogy közölte: neki 20 perce van az interjúra. Ezt követően egymás után hadarva feltette a neki fontos kérdéseket a pozícióról, a hirdető cégről. A válaszokat megvárta, majd hirtelen felállt és elsietett.

9. Az a fránya mobil, ha megszólal

A mobiltelefonok is ádáz ellenségei lehetnek az állásra vadászóknak. Egy-egy közbecsengés még nem okoz kellemetlenségeket, az már inkább, ha a jelölt felveszi, és percekig, sőt, órákig diskurál. Hihetetlennek tűnik, de megtörtént, hogy egy hölgy az interjúszobában a barátnőjével beszélgetett körülbelül 20 percen át. Nem zavarta az sem, hogy az interjúztató elhagyta a helyiséget. Ráadásul elnézést sem kért.

10. "Ismerem ám a nagyfőnököt..."

Bizonyos esetekben - amikor nem egy ismeretlennel tárgyal az ember - valóban segíthet, ha afféle referenciaként egy köztudottan megbízható, vezető pozícióban lévő barátunk ismeretségére hivatkozunk az állás megszerzése érdekében. Viszont ez a személyzeti tanácsadóknál nem mindig jelent aduászt. Sőt, egy esetben ellenérzést is keltett, amikor a jelölt rögtön az interjú kezdetén arról kezdett el beszélni, hogy ő ismeri a megbízó cég egy vezetőjét. Direkt módon akart előnyt szerezni, ami egy ilyen helyzetben egyrészt érhetetlen, másrészt nem hasznos. A tanácsadókat nem lehet megvenni ezzel.

Forrás: topallasok.hu

Magyar munkaerőt is vár az osztrák szállodaipar

Magyarország mellett Csehországban és Szlovákiában tervez munkaerőt toborozni az osztrák szállodaszövetség (ÖHV), miután többezer betöltetlen állás van az ausztriai hotelekben.

Az ÖHV magyar, cseh és szlovák nyelvű brosúrákat küld ki a szövetséghez tartozó szállodáknak, ezekben arról találhatók információk, hogy milyen munkalehetőségek vannak az ausztriai négy-és ötcsillagos szállodákban. A tájékoztatóban egyebek között a munkavállalással, az egészségügyi ellátással, a létfenntartással, a nyelvtanulással kapcsolatos tudnivalók is szerepelnek.

Ezeket az ÖHV elképzelései szerint a már ott dolgozó cseh, magyar, szlovák alkalmazottak továbbítanák otthoni rokonaiknak, ismerőseinek. Emellett az ÖHV követségekre, munkaügyi hivatalokba, bel- és külföldi állásportálokra, különböző médiáknak és szakiskoláknak is elküldi felhívását.

A szállodaszövetség adatai szerint több ezer idényjellegű munkahely nincs betöltve az osztrák szállodákban.


Forrás:Kisalfold.hu

Milyen munkaerőt keres Ausztria?

Elsősorban az egészségügyi ápolók, az építőipari szakmunkások, szerelők, valamint a vegyipari, és gépipari technikai személyzet számára jelenhet új munkalehetőséget az, hogy - Ausztria mellett - Németország is megnyitja munkaerő-piacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok előtt - mondta Kőrösi István, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTA-VKI) tudományos főmunkatársa vasárnap az MTI-nek. Kőrösi István hangsúlyozta: ezeken a területeken kívül továbbra is magas maradhat a kereslet az informatikusok, orvosok, kutató-fejlesztő mérnökök, természettudósok iránt. Hozzáfűzte: ezekben a szakmákban korábban is lehetőség volt az elhelyezkedésre. Magyarországról több tízezren vállalhatnak Németországban munkát, ugyanakkor ez nem jelenti a migráció hirtelen emelkedését, mivel a nyelvtudással rendelkező, szakképzett munkaerő a kétoldalú együttműködési szerződések keretében már eddig is el tudott helyezkedni a nyugat-európai országban - vélekedett Kőrösi István. Elmondta: a német gazdaság a kelet-közép-európai országok munkaerő-kínálata számára a legvonzóbb külföldi partner. A következő három-négy évben 1,2 millió munkavállaló németországi letelepedésével számolnak a kelet-közép-európai országokból, ebből idén és jövőre várhatóan 800 ezren vállalnak munkát. 
A kelet-közép-európai országok munkaerejének középtávon 2,4 százaléka vándorol ki az előrejelzések szerint Németországba, háromnegyed részük Lengyelországból. Jelenleg is mintegy 315 ezer lengyel munkavállaló dolgozik Németországban.

A magyar munkaerő-kiáramlás ennek körülbelül kevesebb mint negyedrészét teszi ki várhatóan. A felmérések szerint Ausztriában elsősorban a magyarokat, Németországban a magyarokat és a lengyeleket várják a legszívesebben. Az informatikai és villamosmérnökök iránti igény évente 20 százalékkal nő Németországban, az autóiparban pedig a következő két évben 11 ezer új mérnöki állást létesítenek. A pénzügyi szektorban és termékértékesítésben is növekszik a kereslet a jól képzett külföldi munkaerő iránt. Érdekesség, hogy külföldi sofőröket is növekvő számban alkalmaznak - hívta fel a figyelmet Kőrösi István, hozzátéve, hogy ezen tendenciák nyomán a munkaerő-piaci nyitást követően egy év alatt nettó 100 ezer fős bevándorlásra számítanak Németországban. A szakértő kifejtette: Németország valamennyi közép-európai ország legnagyobb külkereskedelmi, tőkenyújtó, technológia-szállító és kooperációs partnere. Németország működőtőke-kivitele és beruházásai révén a közép-európai térség beszállításai már eddig is jelentős szerepet játszottak a német gazdaság működésében, ami a közép-európai munkaerő versenyelőnyére épített - hívta fel a figyelmet a szakember.

Kőrösi István emlékeztetett: az 1990-es években a kelet-közép-európai térségből 3,3 millió migráns munkavállaló kapott ideiglenes munkát Németországban. 2009-ben 580 ezer kelet-közép-európai állampolgár élt regisztráltan Németországban, közülük 150 ezer adó- és járulékfizetőt tartottak nyilván. Az idén májusban a német bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 2,6 százalékot tesz ki éves szintre vetítve, 2010-ben 3,6 százalékos ütemet regisztráltak. A keresők száma Németországban jelenleg 40,7 millió, a munkanélküliek száma 2,9 millió. Az utóbbi évek átlagosan 3-4 milliós szintjéről 2011 első negyedévében süllyedt a munkanélküliség a 3 milliós határ alá, s jelenleg 7 százalék a munkanélküliségi ráta.

A német és a kelet-közép-európai bérek között jelenős különbségek vannak, vásárlóerő-paritáson számolva például a lengyel átlagkereset a németországinak 44, a szlovákiai 37, a magyar 39 százalékát éri el - mondta Kőrösi István. A kölni Gazdaságkutató Intézet felmérésére hivatkozva hozzátette: a német munkavállalók 40 százaléka tart attól, hogy keresete csökkenhet a kelet-közép-európai munkaerő beáramlásának hatására. Fontos tény viszont, hogy a nyitás után az újonnan beáramló munkaerőt nem lehet alacsonyabb bérért foglalkoztatni, mint a német tarifaszerződésben megállapított bér - hívta fel a figyelmet a kutató. Kőrösi István elmondta: az azonos bérezés mellett a társadalombiztosítási befizetési kötelezettségek és jogosultságok területén is egyenlő elbánás lesz.

Kipróbálnád magad Ausztriában?

Add le jelentkezésed most! Az egész regisztráció 5 perc alatt elvégezhető! Tudd meg szakértőinktől, hogy milyen eséllyel indulhatsz! A regisztráció díjmentes!