Érdekességek Ausztriáról 2. - Természet

Természet

Előző cikkünkben 17 érdekes tényt ismerhettek meg Ausztria történelméről. Íme folytatás, ami további 9 érdekesség Ausztria természetéről.

1. Alpok

Az Alpok hegyvonulata Ausztria teljes területének mintegy 62%-át foglalja el.

2. Hegycsúcs

Ausztria legmagasabb és Európa második legmagasabb hegycsúcsa, a 3798 m-es Grosslockner.

3. Magasban

Ausztria hegycsúcsai közül 13 található 3000 m felett, 34 pedig meghaladja a 2000 m-es magasságot.

4. A legalacsonyabb

Ausztria legalacsonyabban fekvő pontja a Neusiedler-tó, melynek tengerszint feletti magassága 115 m.

5. Vízesés

A Salzburg környékén található Krimml-vízesés Európa legmagasabb vízese, eléri a 380 m-t.

6. Gleccser

Az osztrák Alpok egyik büszkesége a Pasterze-gleccser, mely Európában az egyik legnagyobb.

7. Erdők

Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének csaknem felét erdőségek borítják és ezeknek nagysága még tovább növekszik, köszönhetően az ország “Zöld Tüdő” programjának.

8. Termőföld

Ausztriát alapvetően hegyvidéki tájak jellemzik. Területének csupán 16%-a alkalmas a mezőgazdasági művelésre.

9. Energia

Ausztria teljes villamosenergia ellátásának mintegy 60%-át megújuló erőforrásokból fedezi.

forrás:mienkavilag

Ilyen is lehet az idénymunka Ausztriában: Horror

10 óránál is hosszabb munkaidő, alacsony fizetés, borzalmas szállás, elcsalt fizetések és bejelentések, főidényben 40-50, összezsúfolt ember... ilyen is lehet egy külföldi munkavállalás, ha egyedül ill. amatőrökkel/kóklerekkel vágsz bele!

A Der Standardnak egy kelet-európai mezőgazdasági dolgozó mondta el az ausztriai tapasztalatait. Az osztrák munkaadó elismerte a hibák egy részét, de szerinte nem minden úgy volt, ahogy a munkavállalója állítja. LASSUK

A munkanap kora reggel kezdődött, és este kilenc körül ért véget, ehhez jött még az alacsony fizetés és a pocsék szállás, a Kelet-Európából jött dolgozók ilyen körülményekkel találkoztak. Úgy éreztem magam, mint egy rabszolga, mondta Rada a Standardnak. A Szlovákiából, Bulgáriából és Romániából érkezett dolgozók – az aratás idején mintegy ötvenen – egy kis házban laktak Alsó-Ausztria egyik településén, egészen november közepéig. Radát nem csak a betakarítás idején foglalkoztatták, hanem utána is. Hét másik nővel egy kis helyiségen osztott, ahol emeletes ágyakon aludtak, ráadásul a szobájukon át kellett menniük azoknak, akik a vécére igyekeztek.

A Standard birtokába jutott képeken és videókon jól látszanak a nyomorúságos körülmények. A falak penészesek, edények, vizes palackok hevernek szanaszét, ruhák lógnak mindenütt, a szűk helyen még hűtőszekrény is áll. A fürdőszoba is hasonló képet mutat: a vécé és a zuhanytálca egymás mellett, az előbbinek rossz az öblítője. Amikor szóltak a munkaadónak emiatt, nem törődött vele, Rada szerint arra sem vette a fáradtságot, hogy köszönjön a dolgozóinak.

Ausztriában a munkásszállásokat szigorú előírások szabályozzák, nemcsak egészségügyi, hanem egyéb szempontoknak is meg kell felelniük, például az emberi méltóságnak. A berendezés sem lehet akármilyen, például biztosítani kell a zárható szekrényeket. És az csak természetes, hogy a szállásnak nem lehet egészségkárosító hatása.

A ház mellett a munkakörülményekkel gond volt: a nyári hőségben a dolgozók nem kaptak friss vizet, amit pedig magukkal vittek, hiába csomagolták alufóliába, a napon legkésőbb délig úgy felmelegedett, hogy ihatatlanná vált.  Az ebédszünetet a földeken tartották, gyakran olyan helyen, ahol árnyék sem volt. Ha valakinek vécére kellett menni, nagyjából az volt a válasz, oldja meg, ahogy tudja.

A munkaadó osztrák gazda kénytelen volt elismerni a lapnak, hogy a videón és a fotókon látott házban szállásolta el a dolgozóit – azonban szerinte nem ötvenet, csak húszat. A helyiségek azért penészesek, állította, mert az épület alatt nincsen pince, így nedvesség beszivárog a falakba. A gazda szerint mintegy 10 év laknak az idénymunkásai a házban, amelyet utoljára 2016-ban újított fel valamennyire. Egyik télen például ki is festetett, de aztán úgy döntött, hogy más szálláshelyet keres a munkavállalóinak, így nem költött többet az ingatlanra. Miután a Standard érdeklődött nála az esetről, valóban egy másik helyre költöztette a munkásait. A munkaadó szerint a nagyobb földjein voltak mobil-vécék és jövőre árnyékolókat is beszerez, állította és hozzátette: a munkaidő pedig fél nyolctól délután ötig, hatig tartott.

Rada azt mondta az újságnak, 1350 eurót kapott készpénzben havonta. Munkaszerződést nem látott, az órabér körülbelül 5 euróra jött ki. A mezőgazdasági kisegítőknek egyébként szintén ágazatilag szabályozott a munkabére, Alsó-Ausztriában legalább nettó 6,27 eurót kell kapniuk, vagy 1086,25 eurót, 40 órás munkahét esetén. Túlóráról, 13. és 14 havi bérről szó sem esett, ráadásul a nőnek minden hónapban két jegyzéket kellett aláírnia – hogy pontosan mi volt rajtuk, azt nem látta, mert a munkaadó a tartalmukat letakarta. Az osztrák gazda azt állította, kifizette a kollektív szerződésben előírt összeget és a 13. és 14. havi bért is, egyben visszautasította, hogy biankó bérjegyzéket íratott alá a dolgozóival. Munkaszerződés pedig volt, csak nem kapták kézhez az alkalmazottak.

Az illetékes szakszervezetet nem lepte meg az eset, a szervezet már 2014 elindította a kampányát, amelyben a külföldi szezonmunkások helyzetére kívánta felhívni a figyelmet.  Azóta igyekeznek a munkavállalókat informálni, és anyanyelvükön adnak nekik tanácsot, ugyanis az ausztriai idénymunkára érkezők többsége nem tud németül és a törvényi hátteret sem ismeri. 2015-ös adatok szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatott 29 697 személy közül 17 287 nem osztrák állampolgár volt.

A szakszervezet jogásza, René Schindler azt mondta a Standardnak, hogy Rada esete nem egyedi. A munkaadók korábban feketén foglalkoztatták a külföldi dolgozóikat, mostanában részmunkaidőre bejelentik őket, ám a törvény adta kereteken felül foglalkoztatják őket. (Meghatározott időszakban, például betakarítás, lehetséges a napi 12, heti 60 órás foglalkoztatás, azonban hosszú távon nem.) A túlórát, a 13. és 14. havi pénzt gyakran nem fizetik ki a munkaadók, a jogász szerint egész egyszerűen ellopják a munkavállalók pénzét, üzletszerűen elkövetett csalással. Ezenkívül spórolnak a munkavédelmi eszközökön és berendezéseken is, így aztán Ausztria közepén kelet-európai munkakörülményekkel találkoznak a dolgozók.

Schindler elmesélte a lapnak, hogy két szezonmunkás azzal kereste meg, hogy 3,5 majd 4 órás órabért kaptak a mezőgazdasági munkáért Bécsben – a fővárosban nettó 6,09 euró az ágazati órabér. Amikor a 13. és 14. havi fizetésről érdeklődtek, azt mondták neki, hogy Ausztriában nincsen ilyen.

A szakszervezet egyébként sikeresen képviseli a dolgozók érdekeit – már ha azok eljutnak a szervezethez. 2016-ban 21 mezőgazdasági kisegítő dolgozót ügyében jártak el a bíróságon, még hozzá sikerrel, csaknem minden esetben a kézhez kapott duplája járt az ítélet szerint.

Az ágazatnak van egyébként felügyeleti szerve, a mezőgazdasági és erdőfelügyelőség. 2016-ban Alsó-Ausztriában a testületnek 411 ügye volt, ebből 15 érintette a munkaszerződéseket, ám egyetlen ügyben sem született azonnali határozat, büntetés vagy feljelentés.

(Heart and Spades – Standard – Katrin Burgstaller)


Ne bízd munkavállalásod véletlenre!

Velünk garantált a biztonságos munkavállalás - leellenőrizhető munkaadóktól.

Ausztriai munka 18 év alatt

Először is, munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, azonban az a tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, az iskolai szünet ideje alatti időszakra létesíthet munkaviszony már a 15. éve betöltését követően is. (A munkaviszony létesítését az általános szabályok szerint be kell jelenteni.)

A munkaszerződés aláírásakor nem nélkülözhető a fiatal munkavállaló törvényes képviselője (pl. szülő), ugyanis a törvény előírja, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Így például a munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés aláírásához is szükség van a törvényes képviselőre.

Munkavédelmi szempontból figyelni kell arra, hogy a fiatal munkavállalók úgynevezett sérülékeny csoportot alkotnak, így fokozottan érvényesül az a szabály, miszerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja. Emellett utalunk arra, hogy a 18 év alattiak munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkaköri alkalmassági vizsgálatnak tárgya a tiltott vagy csak feltételekkel megengedő megterhelések megengedhetősége, illetve a lehetséges kockázatok is.

A Munka Törvénykönyve – figyelemmel e korosztály sérülékenységére – a munkaidőre vonatkozó szabályok tekintetében előírja, hogy a fiatal munkavállaló számára sem éjszakai munka, sem rendkívüli munkaidő (=túlóra) nem rendelhető el. A fiatal napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet; a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. A 18. életévét még be nem töltött fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, azonban a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, továbbá legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. A munkaközi szünet tekintetében pedig figyelni kell arra, hogy négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc; hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell részére biztosítani.

A fiatal munkavállaló részére évenként öt munkanap pótszabadság jár (utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti), ez természetesen határozott idejű munkaviszony esetén is jár (részarányosan).

Forrás:kamaraonline.hu

Érdekességek Ausztriáról 3. - Gazdaság/Társadalom

Gazdaság/Társadalom

1. Turizmus

Ausztria Európa egyik leggazdagabb országa. Bevételének nagy részét az idegenforgalomból szerzi.

2. Foglalkoztatottság

Az Európai Unió országai közül Ausztria rendelkezik Luxemburg után a második legalacsonyabb munkanélküliségi rátával a férfiak tekintetében.

3. Fellendülés

Ausztria termelékenysége 1994-2004 között 52%-kal nőtt, jóval megelőzve ezzel az Egyesült Államokat (38%) és Japánt (30%).

4. Napenergia

Ausztria a tokozott napelemek gyártásában világelső.

5. Munkában

Valamennyi európai ország lakói közül az osztrákok töltik a legtöbb időt a munkával. Hetente átlagosan 45 órát dolgoznak.

Társadalom

6. Bécsiek

Ausztria nagyjából 8 milliós népességének közel egynegyede a fővárosban, Bécsben él.

7. Vallás

Az osztrákok döntő többsége, 90%-a katolikusnak vallja magát, 6%-uk protestáns, főként luteránus.

8. Szavazás

Ausztriában a fiatalok 16. életévük betöltésétől jogosultak a szavazásra.

forrás:mienkavilag.hu

Kipróbálnád magad Ausztriában?

Add le jelentkezésed most! Az egész regisztráció 5 perc alatt elvégezhető! Tudd meg szakértőinktől, hogy milyen eséllyel indulhatsz! A regisztráció díjmentes!