Az életünket már-már olyan természetességgel és terjedelemben töltik ki a tévhitek, akárcsak a levegő a rendelkezésre álló teret. Ekkora mennyiségű elavult gondolat közepette nem csoda, ha már azt sem tudjuk, kinek hihetünk egyes témákkal kapcsolatban. Ez sajnos a munka világát érintő kérdésekkel, hanem a karrierépítéssel kapcsolatban is, sőt! A munkavégzés szinte minden fajtájával, módjával kapcsolatban találhatunk tévhiteket. 

Például az, hogy minden munkahelyünkön legalább 4 évet el kell töltenünk ahhoz, hogy releváns tapasztalatként hivatkozhassunk rá, vagy hogy jobb, ha eltitkoljuk, ha voltak olyan időszakok az életünkben, amikor nem volt munkánk, mert csak így van esélyünk feljebb jutni és valódi megbecsülést kivívni. 

Ezekből szemezgetünk most. Nézzük hát a leggyakrabban hangoztatott tévhiteket!

Külföldön kolbászból van a kerítés

A csapból is az folyik, hogy külföldön minden mennyivel jobb. Bizonyos szakmákra ez valóban igaz, ám nem mindenkire érvényes egyaránt az a feltevés, hogy egy másik országban sokkal jobb élete lenne.

Nem mindegy ugyanis, hogy kényszermosogatást - vagy bámilyen, szakmai tapasztalatot nem igénylő könnyű vagy akár nehéz fizikai munkát -  vállalunk Angliában, vagy egy külföldi szoftverfejlesztő cég vezető pozíciójába kerülünk a szakmai múltunknak és a magabiztos nyelvtudásunknak köszönhetően. Kint ugyanannyira igaz, hogy a nyelvismeret és a szakmai tapasztalat jobban megnyitja a világ kapuit.

Illetve - bár ebbe sokan nem gondolnak bele - lelkileg sem feltétlenül mindenki alkalmas arra, hogy mindent maga mögött hagyva új életet kezdjen valahol máshol, egyedül. Ha mindenképp azt érezzünk, hogy el kell mennünk, de tartunk attól, hogy "magányos kivándorlóvá" válnánk, jobb olyan országot választani, ahol van ismerősünk, családtagunk.

Csak kapcsolatokkal megy

Kétségtelen, hogy szerencsésnek mondható az, aki kapcsolatai révén olyan állásajánlatot is meg tud pályázni, amelyet még meg sem hirdettek, vagy aki ki tud alkudni magának egy nagyobb fizetés pont azért, mert a cég egyik dolgozója igazolni tudja a jelölt tapasztalát és képességeit (mondjuk egy korábbi közös munkára hivatkozva). 

Azt azonban ne gondoljuk, hogy csak így van esélyünk a jó munkakörülményekre és a tisztességes fizetésre. Egyrészt a cégek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy kizárólag az ajánlásokra hagyatkozva pótolják a kieső munkaerőt, másrészt még egy jó ajánlólevéllel sem feltétlenül borítékolható, hogy a miénk az állás. 

Pályakezdőként csak a hiányszakmákban van esélyünk

Lehet, hogy valamilyen szinten előnnyel indulnak azok a fiatalok, akik valamilyen hiányszakmát választottak, de az előnyöket csak az tudja kihasználni, aki szenvedélyből csinálja a munkáját, nem pedig kényszerből, az “ezzel legalább mindig lesz munkám, csak kibírom 10-20 évig a pályán” felkiáltással.

Ha szenvedünk a munkahelyünkön, mert olyan doglot kell nap mint nap csinálnunk, amit ki nem állhatunk, akkor csak átoknak fogjuk érezni az egészet. Ilyen helyzetben pedig valószínűleg az sem vigasztal majd minket, hogy biztos helyünk van. 

Ellenben ha valamibe szívvel-lélekkel, tanulás- és fejlődésvággyal felvértezve vágunk bele, biztosan nem marad el a siker. Egyébként pedig a jelen állás szerint éveken belül jó pár területtel bővülhet a hinyszakmák listája.

Ha szeretjük a munkánkat, mindig boldogok leszünk

Bármennyire is úgy érezzük, hogy megtaláltuk álmaink munkáját - amiben kiteljesedhetünk, és még az anyagi biztonságot is meg tudjuk vele teremteni -, azért arra ne számítsunk, hogy innentől nem leszenek nehézségeink, és nem lesznek olyan napok, amikor semmi kedvünk bemenni az irodába. Sajnos még a legjobb munka is lehet nehéz, stresszes és idegőrlő.

Ezeken kívül ne dőljünk be azoknak se, hogy ha 3-4 évente munkahelyet váltunk, azzal megelőzhetjük a kiégést; hogy a szerény fizetési igénnyel növeljük az esélyeinket egy állás elnyerésére; vagy hogy 45 év felett már reménytelen munkát találni.

Először még azt sem tudták megállapítani, hol van egy-egy szó vége, mára folyékonyan beszélik nyelvünket. Sőt, nem csak a nyelvünket tanulták meg, és használják magas szinten, hanem egy kicsit a magyaros gondolkodást is megismerték. Precízebbek vagyunk a románoknál, de a németeknek még a nyomukba sem érünk, mesélik. Ismerik a viccet a két magyar hajótöröttről, akik idővel három politikai pártot alakítanak, és a híres magyar pesszimizmusról is hallottak. Hiányzik nekik a small talk, és csak nehezen szokták meg a kiskapukat.

A következő videóban részletesebben kifejtik tapasztalataikat. Kattints IDE a videó megtekintéséhez.

Ahhoz, hogy jó házigazdák/vendéglátók lehessünk nem elég a száraz üzleti oldalát megfogni a vendéglátásnak. Ez egy hivatás, egy örök szerelem, melyhez elengedhetetlen az odaadás, az elkötelezettség, alàzat és a tudásszomj.

A szakma ismerete

A világ folyton változik, így még a legjobb vendéglátósoknak is időről időre meg kell újulniuk, és lépést tartani a társadalom és a kultúra formálódásával. A szakma fortélyait kulcsfontosságú elsajátítani a legmagasabb szinten, sosem érhet minket meglepetés. A protokoll, etika és etikett ismerete alapvető fontosságú. Ezen felül egy jó vendéglátós konyít az idegenforgalomhoz, tájékozott, vendégre szabott stílussal operál, és nem utolsó sorban remek beszélgető partner. Bár, kicsit ódivatúnak hangzik, de a „vevőnek mindig igaza van” vezérelvet sosem felejthetjük el. Ellenkező esetben csorbát szenvedhet a hírnevünk, amelyet sokkal nehezebb visszaállítani, mint csupán kedvesen kezelni egy problémás vendéget.

Harmónia

Ha az étterem arculatát megterveztük, figyeljünk, hogy a külső és a belső harmonizáljon. Egy elegáns, puccos étteremhez minőségi, különleges ételek passzolnak, és természetesen egy kisebb költségvetésből tevékenykedő vendéglátóhely sem teheti meg, hogy egekig szökő árakat szabjon ki a vendégeknek. Egy tiszta, hangulatos hely már önmagában jó kezdet, hatalmas összegek beleölése nélkül is sikert arathatunk. A vevő kapja azt, amire számít, mutassunk magunkból annyit, amennyit valóban nyújtani is tudunk.

Profi személyzet

A professzionális személyzet fogalma nem merül ki abban, hogy robot módjára követünk mindent elvárást és normát. Ez persze nem jelenti azt, hogy akárki alkalmas erre a munkára. Mi nyújtjuk a szolgáltatást, így nekünk kell megfelelnünk a vevőnek, így kirívóan fontos az alázat és a türelem. Tudjon a személyzet az emberek nyelvén, vegyítse a tudását apróbb trükkökkel, érdekességekkel, melyek emlékezetessé teszik a vendég ott töltött idejét. Emberek vagyunk, egy kis közvetlenség még senkinek sem ártott, alkalmazzuk ezt a körülményekhez mérten.

Kínálat

Tudjunk mindent az áruinkról, ne lehessen olyat kérdezni, amire mellébeszélés a válasz. Legyenek egyedi ételeink, italaink, melyekről kizárólag a mi helyünk jut majd a vásárló eszébe. Bátran ajánljunk őszintén a kínálatunkból, ne kizárólag azzal a céllal, hogy legomboljuk őket. Az ördög a portéka milyenségében van. Ezüsttálcán tálalva sem lesz a silány ételből gasztronómiai élmény. Inkább legyen az adag költségesebb, de mindig azt kapja a vendég, amiért jött. Ha nem pont a „gourmet” szemléletnek áldozunk, akkor felejtsük el az apró ínyenc adagokat, mert vendégünk éhkoppon marad és a borravalóról is lemondhatunk.

Tálalás

Törekedjünk olyat alkotni, amiért szívesen visszatérnek vendégeink. A törzsvendégeket jutalmazzuk valamilyen módon, hogy még jobban otthonosan érezzék magukat. Váljon a helyünk is pont úgy fogyaszthatóvá, mint az, amit felszolgálunk. Egy-egy apróbb ötlettel megfűszerezhetjük a vendéglátást, ez lehet akár egy fantáziadúsan szerkesztett étlap, különleges személyzet, speciálisan kialakított belső tér vagy bármilyen kivételes étel vagy ital, ami nyomot hagy azokban, akiket megvendégelünk. Használjuk a kreativitásunkat, ne féljünk az új dolgoktól.

Az elmúlt napokban jelentős hó esett az osztrák hegyekben, elsősorban a nyugati tartományokban; Vorarlberg, Tirol és Salzburg hegyei festenek télies képet. 

Az idén, meglehetősen korán indult a hóágyúzás, Hintertux már az elmúlt hétvégén beindította a hóágyúkat, a többiek vasárnapról hétfőre virradóra követték. Az idén is hatalmas hómennyiségeket halmoztak fel a lifttársaságok, amiknek szétterítését a következő hetekben kezdik.

A hirtelen jött télnek köszönhetően a tiroli Stubai pénteken nyit, a többi gleccseren is lassan de, biztosan kezdetét veszi a síszezon.

forrás:idokep.hu